IFRS Hírlevél 2010/1
Pénzügyi instrumentumok – lépés az egyszerűsítés felé?
Az IAS 32 megjelenése óta eltelt évek alatt lassan hozzászoktunk, hogy ami az IASB tollából pénzügyi instrumentumok címszó alatt megjelenik, azt csak dupla adag kávé elfogyasztása után érdemes elolvasnunk, ha érteni is akarjuk. Az IAS 39, Pénzügyi Instrumentumok (Kimutatás és értékelés), több száz oldalas értelmezési útmutatójával, remek példa a bonyolult szabályozásra. A 2009-es év elhúzódó pénzügyi válsága nehéz helyzetbe sodorta a sztenderdalkotókat is. Egészen tavalyig a mérleg nyelve a valós értékelés felé kezdett billeni, főleg ami a pénzügyi instrumentumokat illeti.
A válság következtében azonban sok pénzügyi intézmény és egyéb cég is kénytelen volt a pénzügyi piacok vesszőfutása következtében hatalmas veszteségeket elszenvedni különböző pénzügyi eszközeik leírása következtében. Felmerült a vád – persze nem feltétlenül megalapozottan – hogy a valós értékelés követelménye is hozzájárult a pénzügyi eszközök kikényszerített eladásához, és ezáltal még mélyítette is a válságot.
Az IASB 2009. év végén lépett, és – korábbi álláspontját némileg megváltoztatva – tett egy nagy lépést a pénzügyi instrumentumok számvitelének egyszerűsítése felé. Egyúttal – sokak véleménye szerint – a valós értékelés felé vezető úton is visszafelé lépett valamennyit.
Az IFRS 9
Az IFRS 9 a tervek szerint az első szakasza annak a projektnek, melynek végső célja az IAS 39 teljes lecserélése. 2009 novembertől az új IFRS alkalmazható, de majd csak 2013-ban válik kötelezővé.
Mi változott?
A pénzügyi eszközöket, az eddigi négy kategória helyett két csoportba sorolja:
- Amortizált költség vagy
- Valós érték.
Mikor melyik kategória?
Amortizált költségen kell nyilvántartani a pénzügyi eszközöket akkor, ha a vállalkozás üzleti modellje szerint:
- Az eszközt lejáratig és az esedékes készpénzfolyamok végett tartja
- Az eszköz hozama döntően a pénzáramlatokból származik, vagyis a befektetett tőke megtérülése az arra fizetett kamat.
Ilyen eszközök lehetnek jellemzően adott kölcsönök, illetve befektetésként vásárolt vállalati vagy államkötvények.
Az egyéb eszközök valós értéken értékelendők a pénzügyi kimutatásokban, és az érték változását eredményben kell elszámolni. Ebbe a kategóriába tartozhatnak például a befektetésként beszerzett részvények vagy vállalati üzletrészek, tehát a főleg kereskedési célú értékpapírok.
Egyéb változások:
- Valós érték becsült értékeként el lehet fogadni a bekerülési költséget is.
- Valós értéken értékelt eszközök esetében is lehet az érték változását tőkében (tartalékban) elszámolni, de ez csak az eszköz beszerzésekor választható megoldás.
- Átsorolás a kategóriák között csak akkor lehetséges, ha a cég üzleti modellje ezt indokolja.
Mik a várható fejlemények?
Az Európai Unió még 2009 december végéig nem fogadta be az IFRS 9-et, így azt az európai cégek gyakorlatilag a 2009-es beszámolóikban nem alkalmazhatták.
A közeljövőben kiderül, az új sztenderd a valós értékelés vagy a bekerülési érték használatát növelte-e meg számottevően. Erről a kérdésről az előzetes vélemények megoszlanak.
Hogyan tovább?
Az IASB tervei szerint a pénzügyi instrumentumok számvitelét teljesen átalakítják az elkövetkezendő néhány év során. Az első lépések az egyszerűsítés felé mutatnak, de még sok, potenciálisan érzékeny téma van hátra, mint például a fedezeti és egyéb származékos ügyletek kezelésének részletei.
Mivel a pénzügyi ügyletek elsősorban pénzintézetekben teszik ki a tranzakciók döntő részét, a pénzügyi felügyeleti hatóságok is jócskán érintettek – vagy annak tekintik magukat – az ügyletek számviteli kezelésének kialakításában. Az ő szavukra is figyelnie kell az IASB-nek, így valószínű komoly diplomáciai erőfeszítések előtt áll.
A 2010-es év minden bizonnyal igen mozgalmasnak ígérkezik az IASB háza táján, más tekintetben is. Ezen a felületen rendszeresen beszámolunk a fejleményekről!
Küldjön IFRS kérdést vagy kommentárt az alábbi címre: